Passzívház

A passzívház kritériumok teljesíthetőek, de a hosszútávon gazdaságos, értékálló és egészséges élettér átgondolt, magas színvonalú tudatos tervezést és minőségi  kivitelezést igényel. Ehhez nyújtunk segítséget!

A minősített  passzívház attól  különleges, hogy a fűtési és hűtési idényben az optimális klíma fenntartásához  lényegében semmilyen hőfejlesztő vagy klímaberendezés nem szükséges. A ház lelkét a szellőztető berendezés adja. Az épületek létrehozása viszont nagy körültekintést igényel, mely nem szükségképpen jelenti azt, hogy a megvalósítási költségek az égbe szöknének.

A passzívház fogalmának részletesebb ismertetése előtt említést kell tenni az  energiahatékony, fenntartható építési módok  lehetséges megoldásairól, továbbá az épületek, műemléképületek energetikai vonatkozású felújításának lehetőségeiről is.

Fenntartható építészet


„Egészséges épített környezet létesítése és felelős fenntartása az erőforrások hatékony kihasználásával, ökológiai elvek alapján” C. Kibert 1994.

A fenntartható építés részeinek tekinthető a környezetbarát, környezettudatos-, öko, bio,energia- és klímatudatos építés.

Általános alapelvei:

  • épületek optimális tájolása, térszervezése, szerkezettervezése a természeti erőforrásokhoz alkalmazkodva
  • költséghatékony és energiatakarékos megoldások
  • fosszilis és környezetkárosító energiaforrások használatának csökkentése
  • megújuló erőforrás használat
  • környezetbarát építőanyagok
  • zöldtetők, zöldhomlokzatok
  • fenntartási költségek csökkentése
  • környezetbiztonság:
  • építőanyagok újrahasznosíthatósága
  • hulladékképződés minimalizálása
  • eső- és szennyvíz hasznosítás
  • vízhasználat csökkentése
  • szennyvízkezelés
  • közvetlen kontaktus a környezettel
  • természetes fény maximalizálása

Energiatudatos tervezés

Mind az új építésű épületeknél, mind a meglévő épületállomány felújítása esetén elérhető, hogy az épület vérkeringésébe bekapcsoljuk a környezeti erőforrásokat, az energiaforrásokkal takarékosan bánjunk, a felhasználtakat pedig visszaforgathatóvá tegyük a természetbe. Az eszközök, melyek a mérnökök kezében vannak, nem elsősorban épületgépészeti és épületszerkezeti eszközök, sokkal inkább a szellemi tőke befektetésével a lehetőségek kiaknázása. Mindezt a Magyar Energia Hivatal is szorgalmazza. Az épületek energiahatékonysága nem kizárólagosan az építész szakma gondolkodásának, hanem a társadalom szemléletmód váltásának, hozzáállásának is eredménye kell legyen, így az energiatudatos építés sem csupán a mérnöki, hanem a beruházásban érintettek közös felelőssége.

SZIGORODÓ ÉPÜLETENERGETIKAI SZABÁLYOK

Miután az energiatakarékosság és a fenntarthatóság előtérbe került az Európai Unióban, valamint az energiahordozók beszerzése egyre nehezebbé és költségesebbé válik, ezért az Európai Parlament és Tanács még 2002. decemberében kiadta az épületek energiateljesítményéről szóló 2002/91/EK irányelvét. Ez kimondja, hogy az energiaellátás biztonsága és a környezetvédelem érdekében az épületek energiahatékonyságát fokozni kell! Ennek alapján minden ország megalkotta a saját szabályozását, amely tartalmazza az épületek energetikai jellemzői meghatározásának módszerét (Magyarországon ez a 7/2006 TNM rendelet), illetve a tanúsítás módját (176/2008. kormányrendelet).

Magyar rendeletek

A 7/2006 TNM rendelet tartalmazza azt a háromszintű követelményrendszert, amely az új épületekre vonatkozik. Egyrészt maximálja a határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőjét, másrészt az épületnek a fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelményt is ki kell elégítenie, harmadrészt az összesített energetikai jellemző sem haladhat meg egy felső értéket. A rendelet még meghatározza a számítási módszereket is. A 176/2008. számú kormányrendelet az épületek energetikai besorolásáról és a tanúsítás menetének a leírásáról szól. 2009-re létrejöttek tehát a nemzeti szabályozások.

A fokozatosan szigorodó jogszabályi környezet lehetőséget ad az előttünk álló 10 évben, hogy a hazai szabályozással el tudjuk érni a 2020-ban életbe lépő új energetikai követelményeket, amelynek legfontosabb előírása az uniós irányelvek szerinti  közel 0 energiaszintű épületek tervezése és építése új épületek esetén. Az épülethatároló szerkezetek hőátbocsátási tényezőinek módosítását három lépcsőben, 2012-ben, 2015-ben és 2019-ben kívánják végrehajtani.

Az új épületekre a használatbavételi eljáráskor  az energiatanúsítás 2012-től kötelező. A meglévő ingatlanállomány esetén még nincs felújítási kötelezettség.  Az energiahatékonyságot eredményező felújítást azzal kívánják ösztönözni, hogy a használt lakásokra  vonatkozóan is kiterjesztették az energetikai minősítést és tanúsítást a következő esetekre:

  • 1 évet meghaladóan bérbeadják
  • tulajdonosváltás történik
  • 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű állami tulajdonú, közhasználatú épület

Ellenérzést vált ki viszont, hogy jelenleg nincs  szabályozva, milyen energetikai minőséget kell elérni, illetve felújítás esetén az egész épületre vetítve, vagy a bővítményre terjedjen ki a követelmény. További szabályozás várható 2013-ban arra vonatkozóan is, hogy milyen minimum követelményeknek kell megfelelni energiatakarékossági szempontokból.

Energetikai vonatkozású épület- és műemléképület felújítás


Az energiatudatos épületfelújításnál az energiaveszteségek csökkentése a legfőbb cél, melynek eszközei:

  • utólagos hőszigetelések, hőszigetelő anyagok
  • energiahatékony épületszerkezeti átalakítások
  • nyílászárók felújítása és cseréje: hővédő üvegezések, légzáró ablakok
  • épületgépészeti rendszer korszerűsítése
  • megújuló energiaforrások alkalmazása
  • árnyékolás
  • nyílásátalakításoknál déli  tájolású nagy üvegezett felületek, északi oldalon kis ablakok

A műemlék épületek energiahatékony felújítása nem megoldhatatlan feladat, de számolni kell a többletköltségekkel, s sok esetben a bürokratikus akadályokat is le kell győzni.

A+ házak

Gazdaságosan, kevés többletráfordítással, átgondolt tervezéssel és szakszerű kivitelezéssel megépített épület.

Éves fűtési energiaigény:  40-75 kwh/m2.
Légtömörség:  max. 1,0 – 1,5 l/h

Alacsony energiafelhasználású házak

Az alacsony energia-felhasználású házak feltételrendszere lényegében egybeesik a passzívház elméleti alapjaival: nagyon jó hőszigetelés, nagyon jó ablakok és komfortos szellőztető berendezés szükséges az igények teljesítéséhez. De, ezek az épületek csak megközelítik a Darmstadti  Passzívház Intézet által  előírt passzívház kritériumokat. (lásd. passzívház)

Továbbá a jelenlegi építési előírások által megszabott energetikai követelményekhez képest jelentősen (legkevesebb 50 %-kal) kevesebb energiát fogyasztó lakó-, köz-, illetve ipari épületek.

  • alacsony energiaköltségek
  • egészségesebb belső klíma, komfortérzet
  • alacsonyabb zajszint

Éves fűtési energiaigény: 20-40 kwh/m2
Légtömörség: 1,0 1/h

Aktívházak

Passzívház szintű épületek, melyben a  megújuló energiaforrásokat aktívan hasznosítják mechanikai rendszerekkel.  A megújuló energiaforrások kiaknázásával több energiát termel, mint ami az épület üzemeltetéséhez szükséges. Felhasznált megújuló energiák lehetnek: a víz, szél, nap.

Passzívházak

A passzívházak szigorú követelményeknek kell, hogy megfeleljenek. Az épület passzív, vagyis fűtő (illetve nyáron hűtő) rendszer alkalmazása nélkül, többletenergia befektetése nélkül, de mesterséges szellőztetéssel, a természetes adottságokat kihasználva teremti meg a komfortos lakás feltételeit. Ehhez a lakás éves energiaigénye kevesebb kell legyen, mint 15 kWh/m2. Ez az érték kevesebb, mint 10 %-a, egy hagyományos családi ház energiaigényének!
Tervezési szempontok: Létfontosságú feltétel a párhuzamosan, egymással összhangban végzett energiatudatos építészeti és gépészeti tervezés. A ház kivitelezése minden apró részletében végiggondolt és összehangolt építési-szerelési technológiát, valamint a terveket megvalósító, kompromisszummentes vasfegyelmet követel. A közhiedelemmel ellentétben tehát az energiatakarékos épület inkább szakértő tervezés és szigorú technológiai fegyelem kérdése, semmint költség vagy árkérdés.
Egy ház energetikai tervezésénél a trend egyértelműen a “veszteségminimalizálás fontosabb, mint a nyereségmaximalizálás” elve felé tolódott el. Más szavakkal az energiaszükséglet csökkentése fontosabb, mint maga az energia bevitele. Megfelelő szigetelés, megfelelő nyílászárók, légtömör, hőhídmentes kivitelezés és hővisszanyerős légkomfort-szellőztetőberendezés.

Egy épület persze sokkal több, mint a megfelelő részelemek egésze. Nem elegendő egyenként egymás mellé helyezni a Passzívház Tanúsítvánnyal rendelkező építőanyagokat, hanem a házra vonatkozó előírásokat, tehát a szabvány egészét is figyelembe kell venni. A kivitelezés elvitathatatlan fontossága itt jelenik meg.

A fal Energiatudatos épület esetén a külső szerkezet minden elemének kevesebb, mint 0,2 W/(m2K) U értékűnek kell lenni, így különleges figyelmet kell fordítani a lehetséges hőhídak kiküszöbölésére. Passzívház esetén ajánlott a külső falakra U=0,10 – 0,13W(m2K), tető és tetőfödémre u=0,10 W/( m2K).

A formákat tekintve a zárt, egységes kubatúra javasolt. Lehetőség szerint kerüljük a szabdalt alaprajzot, kilógó épületrészeket, a sarokablakot és a földszintes elrendezést. A napenergia passzív hasznosításának maximális kihasználása nagy hőkapacitású tárolótömegekkel történik. A puffer-helyiségeket az északi homlokzaton kell elhelyezni. Különösen az épülethéjazat légtömörsége igényel különleges figyelmet. A légcsereszámnak kisebbnek kell lennie, mint 0,6 l/h, amit Blower-door teszt-tel kell igazolni. A passzívházak esetében csak csekély primer energia felhasználásával készült, és kedvező újrahasznosítási tulajdonságokkal rendelkező építőanyagok használhatók. Fontos az optimális építési terület kiválasztása is. Így például előnyös lehet a széltől védett, napos déli lejtő. Kedvező, ha a ködös napok ritkák, a ház közelében nincs hideg légáramlat.

A nyílászárók Az üvegezési arány a passzívházaknál már nem játszik olyan nagy szerepet, mint az alacsony energiafelhasználású épületek esetén, de lehetőség szerint a ház teljes ablakfelületei 50 %-ának Délre tájoltnak kell lennie.

Az ablakok és ajtók hőszigetelése nem lehet rosszabb mint u=0,8 W/(m2K). Ez a követelmény csak 3 rétegű üvegezéssel és különleges szigetelt szerkezettel lehetséges. Javasolt a 0,5 W/(m2K) értékű kriptonnal töltött üvegezés. Különleges figyelmet kell fordítani a nyílászárók beépítésére. Belső oldalon párazáró, külsőn páraáteresztő szalagokat, tömítéseket kell alkalmazni.

A szellőzés A mesterséges szellőztetés a hőveszteség minimalizálása miatt elengedhetetlen. A DIN 1946 higiénia-feltételként személyenként 30 m3/h légcserét ír elő. Ennél kisebb mértékű légcsere nem elégséges, nagyobb pedig nem szükséges a megfelelő levegőminőség biztosításához.
A légcserét az ellenőrzött, központi szellőztetőgép biztosítja 90%-ot is meghaladó hővisszanyeréssel. Az ellenáramú hőcserélőbe a föld állandó hőjét kihasználva érkezik a frisslevegő. 30-50 fm speciális csövet fektetünk a talajba kb. 2,5 m mélyen, az ezen keresztül beszívott levegő, télen-nyáron közel azonos, 10-15 fokos hőmérsékletű. A hőcserélőben ezt a levegőt tovább melegítjük a kiegészítő helyiségeken keresztül elszívott elhasznált, párás levegővel, majd rendszer gondoskodik az előmelegített frisslevegő befúvásáról a tartózkodóhelyiségekbe. A hővisszanyerős gépi szellőzőrendszernek köszönhetően rendkívül alacsony az épületek maradék-hőigénye, amely az épület teljes kifűtéséhez szükséges. Ezen energia előállítását célszerű valamely korszerű, környezetkímélő megújuló energiát hasznosító megoldással fedezni.

Erre alkalmasak például:

  • A kis teljesítményű elektromos kazánok
  • A napenergiát hasznosító rendszerek. (Használhatjuk melegvíz előállítására, vagy akár fűtésrásegítésre is, kellő pufferkapacitás kialakítása esetén.)
  • A környezeti- és hulladékhőt hasznosító rendszerek. (Ilyen lehet a szellőző levegő hulladékhőjének hasznosítása levegős hőszivattyúval vagy egyéb hőszivattyús alkalmazások.)
  • Fatüzelés speciális kandallók, vagy más korszerű fa és biomassza tüzelő eszközök.
  • Korszerű gázkazánok.

Vagy ezek kombinációja, de javasolt, hogy mindig a lehető legegyszerűbb megoldást alkalmazzuk. A nyerhető megtakarítás A hővisszanyerős szellőztetőgép alkalmazása minden alacsony energiaigényű épület estén rentábilis. A hővisszanyerés hatásfoka a modernebb készülékek esetében eléri, sőt meghaladja a 90%-ot. Ha például a beérkező friss levegő 0 °C-os, akkor az eltávozó 20 °C-os levegő – hőenergiájának 90%-át átadva – 18 °C-ra felmelegíti azt. Gazdaságossági szempontból a leglényegesebb adat azonban nem egyedül maga a termikus hatásfok, hanem annak aránya a felhasznált elektromos energiához viszonyítva. Mai készülékeknél az 1:15-20 érték sem ritka. Azaz egy egység elektromos energiával 15-20 egység hőenergia állítható elő. Ez toronymagas érték, ha összevetjük a geotermikus hőszivattyúk 3,5-5,5 tartományban mozgó COP-értékével. Ezzel a csekély elektromosáram-felhasználással a fűtési költségek 20-50%-a megspórolható. Ez az érték a beérkező friss levegő előmelegítésével tovább növelhető. Egyik alternatíva a levegő-talaj hőcserélő alkalmazása, mely télen a levegő előmelegítését, nyáron pedig lehűtését végzi. A föld hőmérséklete 1,5-2 méter mélységben relatív konstant, 8-14 °C körüli. Légkomfort-szellőztetéshez a levegőt ilyen mélységben 30-50 méter hosszan egy PP csőben a föld alatt vezetve juttatjuk el a berendezésig. Levegő-talaj hőcserélő alkalmazásával a tapasztalatok szerint egy paszszívház – elvárható tájolás és árnyékolás mellett – nyáron, a legnagyobb hőség idején sem melegszik 24-25 °C fölé.

Az optimális passzívház gépészet Egy passzívházban a hőveszteség olyan minimális, hogy fűtéséhez elegendő a házba bejutó, illetve a házban keletkező passzív energia, ami nem más, mint a napenergia és a bentlakók, illetve a házban található elektromos készülékek által leadott hulladékhő. Egy passzívház gépészetét a legoptimálisabban egy a “paszszívház-kompaktkészülék” gépkategóriába sorolt berendezéssel lehet megoldani, melynek első példányát az osztrák Christof Drexel fejlesztette ki 1997-ben. Ez a készülék önmagába integrálja a lakásszellőztetést, a légfűtést és a használati melegvíz-készítést. Egy kompaktkészülék átlagos családi ház méreteknél szellőztetésre és fűtésre nagyságrendileg 1500 kWh teljesítményt vesz fel egy év alatt. Ennél bonyolultabb és bővebb gépészet gazdaságossági szempontok alapján nem javasolt. Szemléleti kérdések A rengeteg előnnyel járó passzívház építés gyors terjedésnek Magyarországon minden bizonnyal vannak szemléletbeli gátjai is. Nemcsak arra kell itt gondolnunk, hogy sok építtetőben föl sem merülnek igazán az energiatakarékosság (vagy pláne a környezetvédelem) szempontjai, hanem arra is, hogy a passzívházak bizonyos értelemben más életmódot, másfajta épületüzemeltetési gyakorlatot követelnek a lakóktól, mint a hagyományos épületek. Például; nemigen lehet télen a kitárt ablakból kikiabálni a gyerekeknek. Szánkózásból hazatérve nem melengethetjük lábainkat a jó forró kályha, illetve radiátor mellett, hiszen ilyesmiket egy igazi passzívházban nem találunk.
Igaz, a nyugati tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen szemléletbeli akadályok viszonylag könnyen leküzdhetők, ha az újdonság, amit meg kell szoknunk, kézzelfogható előnyöket – kényelmet, illetve megtakarítási lehetőséget – kínál. 

Mások tollából: